2007. augusztus 22., szerda

...s mégis magányos alátét

A tegnap mikor feltettem ezt a két képet gondolkodtam, hogy legyen duma vagy sem, végeredmény, látható:) De a mai nap után meggondoltam magam s írok egy kicsikét, a mai napomról, ami persze összefügg a fotón látható babával. Pontosítva nem is ezzel a babával, mert ez nem az enyém, hanem a babákkal, gyerek kori emlékekkel. Szóval ma nagy nap volt: pince takarítás ami nekem mindig egy külön világnak számított, ott mindig találtam valami újat valami szépet kiskoromban. Igaz mostanában már nem járkálok le, talán már kinőttem azt a világot vagy elfelejtettem, nem tudom. A lényeg, hogy ma nosztalgia nap volt, lementem s egy eltemetett világ tárult elém, emlékek sokasága zúdult reám mint egy kellemes teher. Ezeket a pillanatokat persze mint a mesékben nem a happy end követte hanem egy szomorú end. Majdnem az összes fogható emlékemet eltemettem, vagyis egy egész nagy zsák játék került ki a szemétre, igaz azok már amolyan inkább legóként lehetne használni mint igazi babák meg kisautók de az enyémek voltak, az én világom és most meghaltak, elmentek... Mostanában eléggé gyakran nosztalgiázom:), valamelyik nap egy blog bejegyzés volt a segítségemre. Amúgy sose szerettem a barbie babákat!

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

en sem szerettem a barbikat, olyan tokeletesek, phfuj:) meg szerintem tul foggod elni ezt a nagy veszteseget:D nem halt meg bele senki h eldobta a regi kacatokat:P

noirhofeherke írta...

masodik napi gyasz utan mar tultettem magam:D amugy nem kacatok, hanem lego-babak, jo kis kreativ jatekok kisgyerekeknek:D