Diszkrimináló hagyományok

Alcím: Le a szadista locsolókkal!!!

Előre is elnézést szeretnék kérni azon értelmes és az erőssebbik nemhezt tartozó rétegtől, aki nem szokta űzni a locsolásos, tiszteletreméltó hagyományunkat. Illetve még mindazon személyektől akik nem osztják véleményemet és netalán e szöveget egy fanatikus feminista dumának nyilvánítanák és megsértődnének, jelzem a szövegben kitalált szereplők csak a fantázia szülöttjei s ha netalán valós személyekre hasonlítanak az csak a véletlen műve.

Annak ellenére, hogy szüfrázsettjeink már rég kiharcolták jogainkat még mindig akadnak olyan esetek, ahol a nőket nem egyenlő félként kezelik, sőt ez a jelenség már egyenesen hagyomány és persze a hagyományokat fenn kell tartani, ápolni kell és ezt a férfiak nagy odaadással meg is teszik. Ilyen eset például a Húsvét, megvizsgálva az ünnepet rájöttem hogy, ez az egész nem más mint egy diszkriminatív szertartás.

Röviden vázolni fogom, hogy miként is állnak a dolgok a mi kis ünnepünkön. A lényeg, a nagy buli az másodnapján van, amikor a kedves, figyelmes, udvarias kis, nagy és idős srácok, természetes módon a hagyományhoz híven (ezt a jelentős részletet nem szabad kifelejteni) elindulnak locsolni. Na már most ez így mind szép és jó de a baj itt kezdődik: valaki megkérdezte e a nőket, hogy ők akarják e, hogy meglocsolják, ők élvezik e, hogy egy szadista hapsi a már csekély 10 éves kölnivel vagy a legbüdössebb spryel s az arcán látszodó démonikus mosollyal szórja rá a “hervadás elleni csodaszert”? Igaz, amikor a srácok bejönnek tisztelet tudóan megkérdezik, hogy szabad e locsolni de szegény ártatlan kis csaj merné azt mondani, hogy nem mikór szembe vele legalább öt locsolásra kiéhezett srác áll. Hát én kétlem, hogy akad ilyen merész, a mártiri sorsot vállaló csaj de ha akad akkór tiszteletemet fogom leróni sírhalma fölött. De mindez a kín és fájdalom amit e pár perc alatt átélünk míg meglocsolnak (az új frizurának meg a kontynak lőttek na meg persze a spéci Húsvétra vásárolt hiper-szuper drága ingnek is hiszen egy nagyon finom anyagból készült s a sok lötty ami e nap folyamán rákerül tönkreteszi) még nem is elég. Ezutánn jön az úgynevezett megvendégelés. Még meg is fizetjük, hogy ennyi kárt okoztak a személyiségünknek, stabil szociális helyzetünket kibillentették hiszen új inget kell venni ami egy nem számított kiadásnak tekinthető és komoly károkat okozhat, akkár a társadalmi ranglétrán lenebb kerülhetünk is. A fizetség alatt azt értem, hogy “pusztítani mindent ami az asztalon van” jelenet következik. Mindezt, mi a legszebb és a legörömtelibb mosollyal kell végig elszenvedjük, eltűrjük.

Kedves nő társaim, fogjunk össze, ne tűrjük ezt a megaláztatást...azt a mindenit.... :)

kedvencek...

kicsi csillag...

magas feszültség

Damoklész kardjának eleget kell tennem

Jött a labda anoraknophobiatól, hogy írjak a Mikunak. Hát legyen meg a te akaratod:

Drága haver, én nem kérek nagy dolgot csak egy apró, kicsi bank kártyát egy svájci bankba, melyen minimum Románia GDP-jének megfelelő összeg legyen, szerintem ez simán belefér, nem vagyok én megalomániás. :P
S haver megígérem, hogy ha összehozod én is veszek neked egy ajándékot, egy autót, hogy többet ne kelljen ilyen hidegbe a kis állatkáidat kínoznod s te sem fogsz megfázni.
Na én ennyit kérnék tőle és meggyőződésem, hogy meg is kapom, mert jó voltam. :D

Most pedig labdázzunk tovább Péter felé, karácsonyi kívánság is lehet ha már Miku lelépett.